Alapvetően műszaki érdeklődésű. Véletlenül került a földrajzos pályára, de nem bánta meg. A társadalomföldrajz, a kulturális földrajz, a településföldrajz tartoznak a fő érdeklődési körébe. Szűkebb szakmai területe a magyarországi várossá válás és várossá nyilvánítás, a formális urbanizáció.
Szabadidejét gyermekeivel tölti, és járművekkel kapcsolatos álmait dédelgeti, amiből olykor meg is valósul valami. Dr. Trócsányi Andrást, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének vezetőjét, egyetemi docenst, a Hungarian Geographical Contest igazgatóját kérdeztük a versenyről.
- Hogyan kerültél kapcsolatba a versennyel?
- Már húsz éve annak, hogy 2001-ben Magyarország először delegált csapatot nemzetközi földrajzi versenyre, ez volt a National Geographic World Championship. Az ottani sikeres szereplésünket látva 2006-ban hívtak meg minket az iGeo-ra, a Nemzetközi Földrajzi Olimpiára (International Geography Olympiad), ahova dr. Pirisi Gábor kollégámmal együtt szerveztük meg és kísértük el a magyar nemzeti válogatottat. A 2006-os majd a 2008-as versenyt és a hazai versenyzőket, versenyeket jobban megismerve, külső ötlet mentén döntöttünk úgy Pirisi Gábor és Gyüre Judit munkatársaimmal, hogy létrehozunk egy angol nyelvű földrajzi versenyt. Ezt azon megfontolásból tettük, hogy megpróbáljuk szűkíteni a magyarországi földrajzoktatás és annak a szemlélete, illetve az iGeo filozófiája közötti rést. Ez elsősorban szemléleti és nyelvismereti szempontból volt jelentős, amiben azt gondolom, igen nagyot léptünk előre.
- Miben tér el a HunGeoContest a hazai versenyektől?
- A HunGeoContest megpróbálja leképezni a világ haladó vagy vezető földrajzoktatásának azt a szemléletét, amely a lexikalitástól elmozdulva a mindennapjainkban megtapasztalható jelenségeknek a hátterét és térbeli összefüggésrendszerét vizsgálja. Ezen a versenyen nem igazán földrajzi tudásra, hanem földrajzi intelligenciára van szükség, azaz nem a középiskolás tananyagból, hanem arra épülve vizsgáznak a versenyzők.
Hogy miben más, mint a többi verseny? Egyebek mellett abban, hogy itt nagyon magas szintű angol nyelvtudásra van szükség, amely a földrajzi szakmai szókincset is magába foglalja. Ilyen tekintetben is teljesen egyedülálló a verseny, és rendhagyó abban az értelemben is, hogy míg itt minden forduló angol nyelven zajlik, addig a más tárgyakból olimpiára felkészítő versenyek is magyarul folynak, hiszen más szakmai diákolimpiákon is anyanyelvükön versenyezhetnek a fiatalok. A HunGeoContesten minden angolul van, ami azonban szűk - de igen minőségi, így globálisan is versenyképes - keresztmetszet jelent a versenyzők tekintetében.
- Mit gondolsz, miért érdemes nevezni?
- Úgy gondolom, azért érdemes nevezni, mert a versenyzők egyszerre gyakorolhatnak két dolgot: a nyelvet és a szakmát. Illetve a versenyen való részvétel hatására talán picit máshogy látják azokat a dolgokat, amiket a középiskolában tanultak és ismertek meg. Magából a versenyből is tanulhatnak, olyan tapasztalatokat szerezhetnek, melyek a későbbi életükben is hasznosíthatóak. Ezt mutatja az, hogy akik nálunk versenyeztek és csapatban vagy döntőben voltak, egyetem után széles skálán, nem feltétlenül csak földrajzi területen értek el kiemelkedő sikereket.
- Milyen készségeket fejlesztéséhez járul hozzá a versenyen való részvétel?
- A résztvevő diákok megtanulják a természet- és társadalomtudományoknak egyfajta együttes értelmezését, bármilyen jelenség térbeli folyamatainak megértését vagy az arra való törekvést, szintetizáló képességet.
- Miért és kinek ajánlod a versenyen való részvételt?
- Minden fiatalt a versenyen való nevezésre buzdítanék, aki magas szinten beszéli az angol nyelvet, és aki csak egy kicsit is érdeklődik a földrajz vagy más területek iránt, mint a közgazdaságtan, környezetvédelem, urbanisztika vagy éppen a nemzetközi tanulmányok. Akit érdekelnek a világ történései, és képes felülemelkedni az iskolában megszokott kereteken, és természetesen, mindehhez van benne elég energia és kitartás.
|
